2013. október 12., szombat

Chapter 09.

Sziasztok!
Nem tudjátok elképzelni, hogy mennyire sajnálom, hogy csak most van rész. Megpróbálom ezentúl rendszeresen hozni. (A névtelen pofázónak meg üzenem, hogy bekaphatja! Itt a rész... még, hogy nem csinálok semmit se...)
Remélem tetszik, írjatok komit, pls.♥

xx,
Cece S.T.

I ruined your life!


Közel 2 órán át ugyanabban a pozícióban ültem, könnyes szemekkel bámultam a képernyőt.
A film, amit találtam apa bandájáról, a One Directionről szólt. Úgymond, dokumentumfilm.
Az első perctől az utolsóig imádtam. Teljesen szemléltette velem, hogy mi történt 3 év alatt. Hogy mi mindent értek el eme röpke idő alatt. X Factor 3. helyezéstől kezdve a Madison Square Garden-ig. Egyszerűen hihetetlen! Aztán jöttem… én.
És megszakadt minden. Minden, amit elértek egy gyerek tönkretette.
Ez a gyerek pedig én voltam.
Felálltam a földről, és a kanapéra ültem, ahol nem találtam Harryt. Körbenéztem és sehol sem volt. Egyedül üldögéltem a gondolataimmal. Ha nem születek meg... Talán még most is együtt lennének. Habár semmi sem tart örökké, úgy ahogy a bandák sem.
Felhúztam a lábamat, és ráhajtottam a fejemet. Behunytam a szememet, és próbáltam lezárolni ezt a fajta, gondolkodást. Nem akarok azon elmélkedni, hogy miattam ment tönkre minden. Ez eddig meg sem fordult a fejemben.
- Jól vagy? - hallottam meg Harry mély, rekedtes hangját. Még mindig csukva tartottam a szemem, hogy ne láthassam az arcát. Nem bírtam ránézni, és azt sem akartam, hogy a kisírt szemeimet nézegesse.
- Jaj, ne sírj! Utálom, így látni az embereket. - kérlelt, majd felemelte a fejemet. A szemembe nézett, majd átnyújtott egy zsebkendőt, amit készséggel fogadtam el.
- Köszönöm. - böktem ki, miután letöröltem a könnyeim, és kifújtam az orrom. - Most biztos rémesen festek. - nevettem fel kínosan. Maga felé fordított.
- Bármilyen furán is fog hangzani, de szerintem így is gyönyörű vagy... lefolyt szemfestékkel és elkenődött rúzzsal. - nevetett fel. Annyira imádom a gödröcskéit..
Csend állt be közénk. Nem az a kínos fajta, inkább kellemes, mindketten gondolkoztunk. Ő fogalmam sincs, hogy min, de engem nem hagyott valami nyugton.
- Hol vannak a többiek? - törtem meg a csendet, egy kérdéssel, ami kizökkentette a gondolat menetei közül, és rám meredt. Valószínűleg megdöbbentette a kérdés, és láttam, hogy nem tudja hogyan kéne erre válaszolni. Biztosra veszem őt is nagyon megviselhette ez az időszak, úgy, ahogyan a többieket is.
Amikor már azt hittem, hogy nem fog választ adni, elnézést szerettem volna kérni a tapintatlanságomért, belekezdett. Egyenest a padlót bámulta, mintha odavetítette volna, amire éppen gondolt.
- Azt hiszem, hogy Liam elvette a volt barátnőjét.. Ez kicsit bonyolult sztori, már én sem tudom, hogy volt… Niall szerintem Írországban tengeti a napjait még mindig az igazit keresve… Nos, Zayn…Ő az, akiről az égvilágon semmit nem tudok... És van az apád, akiről mindent tudsz, és nos, itt vagyok én. Magamat, had ne kelljen jellemeznem… - próbált értelmes választ adni, de néhány mondatot, mintha nyitottan hagyott volna. Vagy nem volt kedve befejezni, vagy csak tényleg fogalma sem volt semmiről.
Közelebb kúsztam hozzá, és most - mint ahogyan nemrég ő is tette - én fordítottam magam felé. Odahajoltam hozzá, és megcsókoltam.
Mintha kissé megleptem volna a tettemmel, de pillanatokon belül visszacsókolt. Nyelve felfedező útra indult a számban, olyan volt, mintha ezzel a csókkal akart volna elfelejteni valamit.
Elhúzódtam tőle, majd felálltam a kanapéról.
Ha nem haragszol, most elmennék megmosni az arcom… ha tudnám, merre van a fürdőszoba... - utaltam rá hogy adjon valami útbaigazítást.
Fel az emeletre, jobbra, harmadik ajtó. - mondta érzelemmentes arccal.
Felsétáltam az emeletre, majd ahogyan mondta, beléptem a harmadik ajtón.
- Ez valami luxusvilla?! - csúszott ki a számon, amint megláttam a hatalmas fürdőt. Egy nagy, tükör elé léptem, és elszörnyedtem a látványon. Nem ugyanaz a lány nézett vissza, mint aki pár órával ez előtt. Megnyitottam a csapot, és bevizeztem a kezemet, majd felvittem az arcomra a hideg vizet. Próbáltam lemosni amennyire tudtam. De mintha nem a sminket akartam volna eltüntetni, inkább az arcomat. Magamat.
Visszatartani a könnyeket, és mosolyogva kisétálni volt a legnehezebb dolog. Visszamentem a nappaliba, ahol Harry a TV-t nézte. Leültem mellé a kanapéra. Valami régi film mehetett, de nem nagyon érdekelt. De ahogy elnéztem Harry se azért nézte a tévét, mert érdekelte az adás. Inkább próbált valamire koncentrálni. Mindenre, csak ne a gondolataira.
Kellemes, meleg kezeket éreztem az enyéimen, összekulcsoltuk őket. Ránéztem, és csak arra tudtam gondolni, hogy ezentúl a közelében szeretnék lenni. Érinteni akarom, ölelni, csókolni…
- Harry… én azt hiszem, hogy… Talán érzek valamit irántad. Még ezek után is, hogy tönkretettem az életeteket. – nevettem fel kínosan.
- Először is, semmit nem tettél tönkre! Nem a te hibád volt, hogy szétment a banda. Egyébként sem voltunk már annyira oda ezért a tinifiú-banda dologért. Volt egy szerződés, ami még 2016-ig egyben tartott volna minket de, szerintem ismered apádat. Eléggé erősködött, hogy bontsák fel a szerződést, mert ő biztos nem fogja a világot járni, amíg a barátnője egyedül van otthon, miközben a gyerekét hordozza. Szóval, ez csak hozzásegített, hogy legyen egy ürügy, ami miatt szétmentünk. Az igazi okokra meg már nem is igazán emlékszem… De hagyjuk is ezt a témát, ezen ne emészd magad. Ami pedig a mondatod első felét illeti… Tényleg? – kicsit könnyes lett a szemem, mert tényleg szerette volna velem elhitetni, hogy nem miattam történt minden, nem én voltam az, aki elrontotta az életüket de, mintha még mindig lett volna valami, amit nem akar elmondani nekem.
- Igen, tényleg. Azt gondolom, hogy ennyire furcsa randim még nem volt, de nem is az a lényeg. – mosolyogtam, és időközben szétválasztott kezeinket ismét összekulcsoltam. – Eddig még sosem tetszett ennyire egy srác… - elgondolkoztam, majd felkuncogtam – férfi, akit pár napja ismerek. Valami arra késztet, hogy veled akarjak lenni a napom 24 órájában. Nem tudom mi ez, de máshogy nem tudom elmondani, mit érzek. – Harry szélesen elmosolyodott, majd magához húzott. Azt hittem, hogy meg akar csókolni, de e helyett magához szorított és megölelt.
- Soha sem foglak elengedni. – mondta, én pedig beletemetkeztem a vállába.
- Ha akarod, a tied leszek. – suttogtam a fülébe. Éreztem, hogy elmosolyodik, majd elengedett, de csak annyira, hogy magához tudjon húzni egy csókra.
Pár perccel később a hátamon feküdtem a kanapén, Harry pedig felettem támaszkodva csókolta a nyakamat. A pillanat annyira tökéletes volt. De, mint mindig ilyenkor közbe kellett jönnie valaminek. A telefonom elkezdett csipogni. Harry mit sem törődve folytatta, amit elkezdett, de engem nem hagyott nyugodni, kíváncsi voltam.
- Csak egy perc. – mondtam, majd magamhoz húztam egy rövid csókra, és kimásztam alóla, majd megkerestem a telefonomat. Feloldás után megláttam, hogy valaki SMS-t írt nekem. Reméltem, hogy barátnőm, Cassy az, de helyette anya neve világított a képernyőn.
Anya: Csak gondoltam írok, hogy apád úton van Harryhez…

15 megjegyzés:

  1. wááááááááá és wáááá, sikerült megírod megint *-* remélem a névtelen pofázó nem felejtett el olvasni, a "hosszú" várakozás ideje alatt...
    Cece ♥
    Lana. xX.

    VálaszTörlés
  2. "Mamiii! a cúnya néni abbahagyta a blogját a legizgisebb résznél!! Szólsz neki, hogy folytassa?:'(""

    VálaszTörlés
  3. AZTAGECI *O*
    Cinti drága most komolyan itt kellett abbahagynod? Hát oké, ezért még kapsz^^
    amúgy pedig tökéletes rész lett<3

    VálaszTörlés
  4. úristen áhhhhhhhhhhhhhh imádom siess a kövivel..

    VálaszTörlés
  5. Áááááá*-* ÚJRÉSZT HAMAR!!! NAGYONJÓÓ!! *-* <3

    VálaszTörlés
  6. Hú de ciki lesz:D Először is; Milyen szép dolog már ez az anyjától, hogy így falaz neki. Nekem biztos senki sem falazna, biztos vagyok benne, hogy kitálalna:D
    Néhányakkal ellentétben, nekem tetszett ez a befejezés, még akkor is fenntartja az érdeklődést, hogyha nem tudod idejében hozni a következőt. Szeretem az ilyen befejezéseket:D

    Nekem egyébként az a bajom ezzel a bloggal, hogy mindig szomorú leszek. Tudod, ez a dolog a jövőben játszódik, egy olyan jövőben, ahol "ők" nincsenek. Persze nem hiszem, hogy ennyi idősen még együtt lesznek, de nem is szeretnék erre gondolni, csak szeretni őket, amíg vannak. Te pedig bedobtad nekünk ezt a sztorit, ami a lányról szól, aki az egészről tehet. Már arról, hogy nincs One Direction. Ezzel nagyon sok ember szívét érintheted meg, ha elgondolkodnak rajta.

    Az, ahogy Harry a múltról beszél, ami nekünk még továbbra is a jövő. Uram-isten 2016, hol van az még nekünk?! Neki pedig a fél élete eltelt azóta. Szörnyű lehet, hogy kiestek ebből az egészből, hiszen imádták. Jó, ez most furán hangzik, mintha megtörtént volna, de ez a te munkádat dicséri:D Látod, hogy elszabadultak ezek a buta gondolatok? (Oké, most érzem úgy, hogy teljesen őrült vagyok)

    Viszont volt egy vicces mondat. Ezzel nem teljesen értettem egyet; "Nem akarok azon elmélkedni, hogy miattam ment tönkre minden. Ez eddig meg sem fordult a fejemben." - Eddig sosem gondolt rá, hogy ő lehet a hibás? Biztos ez?

    "A sok együtt töltött év, mind oda van. Csakis miattam....
    Emiatt mindig is magamat okoltam, habár apám sosem adott rá okot, hogy úgy érezzem, az én hibám lenne." - Már a prológusban is úgy érezte, hogy az ő hibája az egész. Sőt, bevallotta, hogy mindig úgy gondolta. Szegény, hát nem lennék a helyében. Főleg, hogy Harry így behálózta, és még a filmet is látta! Szörnyű lehet. Már attól is a hideg ráz, hogy csak olvasom. Ilyenkor jövök rá, hogy valójában mennyire bírom a kis idiótákat.
    ~xx

    VálaszTörlés
  7. Azt a k***a életbe de jó lett ez a rész..a leguccsó mondat a jó: "csak,gondoltam irok hogy apád úton van Harryhez" anyuja kedvesen falaz neki..xd am nagyon jó siess a köviveel!:)

    VálaszTörlés
  8. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  9. Nagyon imádlak :DDDD ^^
    Szeretném ha minél hamarabb kiraknád a következőt. egyébként amikor megnéztem hogy van e kinn fejezet és láttam hogy kiraktad akkor kábé így éreztem magam:
    http://media.tumblr.com/tumblr_mbg7a1VVcg1r9vn1c.gif
    http://media.tumblr.com/tumblr_m8j65oQHxL1rrgpdb.gif
    http://media.tumblr.com/tumblr_mb8tkwBsue1r85mtm.gif
    http://media.tumblr.com/tumblr_m6q8hs4Bi81qm3uxd.gif

    VálaszTörlés
  10. wut?wut?wut?wut? hamar következőt!
    most annyi lehetséges folytatás lfeorgott a fejemben, és nem tudom, hogy mi lesz.. kikészülök.

    VálaszTörlés
  11. Először is:Na sikerült végre gép közelbe kerülnöm, és itt is az ígért komi!
    Másodszor: Úristeeen!!*.* Annyira imádlak és ezt az egész történetet is! Fantasztikus! Te vagy a legtehetségesebb író, és ne foglalkozz az utálkozókkal! Csak féltékenyek rád, amiért ilyen tehetséges vagy! És nézd a jó oldalát: legalább valami értelmes téma is elhagyja a szájukat (mármint a blogod) Bár személyesen nem ismerlek, de biztos vagyok benne, hogy egy fantasztikus ember vagy! <3
    Várom a következő részt, remélem hamar tudod hozni! (félre ne értsd, nem akarlak sürgetni..) xx

    VálaszTörlés
  12. Kedves Cece!
    Ne haragudj hogy csak ilyen későn tudtam komizni az új részhez, pedig fantasztikus lett, ugyan úgy mint a többi!
    Remélem mihamarabb tudod hozni a részt, nagyon várom a folytatást.:)

    VálaszTörlés
  13. Hát...huh...Akkor el is kezdeném :
    Nekem annyira nem tetszett ez a rész.Valahogy eltűnt a többi mögött.Hogy miért?Elmondom.
    Kicsit zavar Jessica jelleme.Nem tudom miért, de én el tudom dönteni, hogy szeretek-e valakit, vagy nem...
    Na és az utolsó mondat...
    Számomra elárulta, hogy, vagy Eleanor kotyogta el, vagy rá jött Louis, hogy Jess Harry-nél van.
    DE!!Miért akad ki ezen??
    Jess 19 éves (javíts ki, ha tévedek, kérlek).Azaz felnőtt ember, nem?Szerintem az már felnőttnek számít.
    Jó, én megértem, hogy az apa védeni akarja a lányát stb...stb..stb...
    De ennyire nem ismeri a barátját, vagy mi a franc?Csak én nem értem?
    Mivel a lánya már felnőtt, elvileg már nem irányíthatja...Legalább is én úgy tudom.
    Tehát, ha ő egy 38 éves srácot akar, akkor had akarja...
    Louis jelleme nem tetszik :/
    Nem ilyen Lou :(
    De attól még várom a kövit :D Mivel imádlak, téged és az irományodat :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Természetes nem tetszhet mindenkinek minden rész... De úgy éreztem ezt a komment meg kell válaszolnom.
      Szóval. Jess jelleme az enyémet tükrözi, szóval én tudom milyen az, ha nem tudom eldönteni, hogy szeretek-e valakit vagy nem, ha te el tudod dönteni, akkor az nagyon jó, de én nem.
      Szóval, számodra elárulta? Az jó, mert még én azt se tudom hogy folytatódjon a rész :"D
      Egyébként nem tudom, én Louis helyébe KICSIT kiakadnék, ha a 19 éves lányom egy 2x annyi idős férfival kavarna, aki nem mellesleg a legjobb barátja és tudja róla, hogy voltak csajai...
      Amúgy, ne érezd úgy, hogy most méregből vagy indulatból írtam, mert semmi, csak meg akartam válaszolni,. hogy tiszta legyen a kép neked, valamennyire.

      Törlés
    2. Jessica jelleme ilyen. Nem tud dönteni, hogy az apját választja vagy Harryt. Amíg egy fedél alatt lakik a szüleivel, addig felelősek érte, ha már betöltötte a 19. élet évét is. Menj és kérdezd meg apukád, hogy szerelmes vagy a barátjába és lássuk mit reagál :)
      Lana

      Törlés